„Az Egyesületet mi, zsidók kezdtük el megszervezni. De olyan szimpatikus volt maga a törek-vés, ahogy kinyitot-tuk a magyar zsidó kulturális értékek és hagyományok kincsesládáját, hogy kezdettől nagyon sok ismert, nem-zsidó művész nevét adta a kezdeményezéshez."
Hermann Imréné, leánykori nevén Cziner Alice Abafalván született, 1895- május 29-én. Gyermekpszichológus, pedagógus, az óvodai nevelés kiváló szakértője, az ismert pszicho-analitikus, Hermann Imre felesége. A budapesti egyetemen filozófiát, pszichológiát és eszétikát hallgatott.
A Teréz Körúton a mai Játékszín épületében 1912-től kezdve több kabaré is működött: A Ferenczy Kabaré, a Pesti Kabaré, az Érdekes Kabaré és az Intim Kabaré. Utóbbi bizonyult a legéletrevalóbbnak, hat évig talpon maradt az I. világháborút követő években.
Tavaly volt Oesterreicher Manes József (1756-1831), az első magyar egyetemet végzett zsidó orvos születésének 250. és halálának 175. évfordulója. Nem sok megemlékezés történt ezekről, ezért illő hogy visszatekintsünk munkásságára.
A pápai zsinagóga körül az utóbbi időben egyre hevesebb vita alakult ki, amely azért is érthetetlen, mert a jelenleg még romos állapotban lévő épület egyike lehetne az ország legjobb kulturális központjainak. Lehetne.
A kabaré történetéhez szorosan hozzá tartoznak a kávéházak is. Hol máshol születtek volna a nem rögtönzött kabarétréfák, mint egy pezsgő kávéház törzsasztalnál?
1907 októberben megalakult az „Ellenkabaré” az Andárssy úton, a mai Budapest Bábszínház épületében, melynek tulajdonosa és művészeti vezetői a Vígszínházat fémjelező Faludi Sándor, Molnár Ferenc és Heltai Jenő voltak.
A zsidó vallás tisztasági és higiénikus szabályai, amelyeket a mózesi könyvek és a Talmud rögzítettek bizonyítják, hogy milyen nagy fontosságot tulajdonítottak már a múltban is a gyógyításnak, az orvostudománynak.
„Hommage á Kodály” címmel rendezett nagysikerű kamarakoncertet Kodály Zoltán és első felesége, Kodály Emma tiszteletére a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület a X. Jubileumi Zsidó Nyári Fesztivál keretén belül.
A Korányi család 1848-ban kérvényezi a névmagyarosítást. Korányi Frigyes 1860-ban kötött házasságot Bónis Sámuel leányával, Bónis Malvinnal. Egy nagyon régi, és gazdag, kálvinista család sarja került a Korányiak közé.
Százéves a magyar kabaré. 1907 márciusában nyitott meg a Bonbonnière a mai Művész mozi helyén, a Teréz körúton. Az első mondat csak félig igaz: az első magyar nyelvű kabaré 1901-ben nyílt, Tarka Színpad néven..
Gustav Mahlert a legnagyobb zsidó zeneszerzők között szokták emlegetni, de felmerül a kérdés, hogy valóban zsidó zeneszerző-e? Mennyire figyelhetünk meg zenéjében zsidó motívumokat?
A Korányi család az 1820-as években telepedett le Magyarországon. Nevük eredetileg Kornfeld volt. A korány - vagyis hajnal - szót két vagy három család választotta családnévnek a XIX sz. közepén.
Októbertől újabb sorozattal jelentkezünk. A pesti kabaré idén jubilál, a századik születésnapját ünnepli. 1907. március 1-jén nyílt meg a Bonbonière a Teréz körúton, a mai Játékszín épületének a helyén.
A Bethlen téri zsinagóga épülete eredetileg az Izraelita Siketnémák Országos Intézeteként épült 1876-ban, az épületben eleinte csak egy kis imaszoba működött.
Einhorn Ignác, aki később Horn Edére változtatta nevét, Vágújhelyen született 1825. szeptember 25-én. Eredetileg rabbinak tanult, majd Pesten, a bölcsészkaron végzett.
Voltak már Önök klezmer kocsmában? Mielőtt még egy hagyományos italmérésre (rossz arcok, még rosszabb italok, de jó kijönni) gondolnának, elárulom, hogy ez a kocsma nem olyan.
Sági Györggyel egy évvel ezelőtt olvashattak interjút a Hírlevél hasábjain, az elnökké választása után. A tavalyi interjúból vett részletekre reflektál most, az elmúlt egy év tükrében.
Benedek István Gábor A komlósi Tóra című könyve nemrégiben jelent meg újra. Ez a negyedik változatlan kiadás magyarul, de megjelent németül és szlovákul... Az író Tótkomlóson született 1937-ben.
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület vendégeként, telt ház előtt tartott három napos Kabbala-szemináriumot április közepén Z’ev ben Simon Halevi (Warren Kenton) Budapesten, a Bálint Házban.
Wechselmann Ignác a poroszországi Nicolaj-ban született 1828-ban. Tanulmányai befejezése után az építész, vállalkozó 1856-ban telepedett le Budapesten. Számos budapesti középület építésvezetője volt.
Az interjúsorozatban egymásnak adják a stafétabotot. Előző számunkban Janklovics Tibor az alábbi kérdéseket intézte vezetőségi társához, Korányi Lászlóhoz, melyekre a címzett most válaszol.
1898-ban, mint fiatal bányamérnök került Szászvárra. Ezt megelőző életútjáról csak egyetlen adat áll rendelkezésre: 1894. július 14-től tagja a Magyar Bányászati-kohászati Egyesületnek.
Budán két működő zsinagóga van: a Frankelről már olvashattak egy korábbi számunkban. Most a Károli Gáspár téri zsinagógát mutatjuk be, melynek rabbija Radnóti Zoltán.
Januári számunkban Rajki András kérdést ugyan nem tett föl, de Janklovics Tibornak adta át a lehetőséget. Így a mi első kérdésünk: hogyan jut eszébe valakinek ma Magyarországon produceri tevékenységet folytatni?
175 éve született Wahrmann Mór, Pest, Buda, Óbuda egyesítésének kezdeményezője. Apja halálával megörökli és egyedüli tulajdonosként kerül az élére a Wahrmann és fia banküzletnek.(II. rész)
Polnauer Sándor a Páva utca rabbija. Igaz, már csak rövid ideig, mert Bernbe hívták rabbinakGádor György tavaly február óta a körzet megbízott elnöke. Alig múlt harminc éves: ő a legfiatalabb körzet-elnök.
2005. február 5-e nagy nap volt a KLEZMERÉSZ Együttes életében. Ez volt első önálló fellépésük a Budai Micve Klubban. Azóta sokan a észrevehették a változást: a remegő lábú kezdők elkezdtek beérni és fejlődni.
175 éve született Wahrmann Mór, Pest, Buda, Óbuda egyesítésének kezdeményezője. Apja halálával megörökli és egyedüli tulajdonosként kerül az élére a Wahrmann és fia banküzletnek.
Az 1800-as évek elején a pesti zsidóság templomai az Orczy ház udvarán álltak. A házat az Orczy bárók adták bérbe a zsidóknak. Ám az 1830-as évekre annyira megnövekedett a közösség, hogy szükség volt újabb zsinagóga építésre.
A MAZSIKE 2006. december 23.-án, a Gundel étteremben rendezett Hanuka-bálján ünnepélyes keretek között adta át az egyesület 10. évfordulójára alapított díjait.
Az előző hónapban Deák Gábor kérdezte Rajki Andrást, hogy hogyan tudja 15 éve csinálni a Makabi klubot, és milyen, hasonló jellegű köröket tud ma elképzelni.
A Dob utca 35. alatt található épület a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség székháza. Hozzájuk tartozik a Kazinczy utcai zsinagóga is.
A Szochnut alijaosztályának új vezetője Corina Berger. Kolozsváron született, de egész kicsi korától kezdve Izraelben élt, ott volt óvodás, iskolás és katona is.
Folytatjuk sorozatunkat a Mazsike elnökségének tagjairól. Az interjúsorozatban egymásnak adják a stafétabotot. Előző számunkban Olti Ferenc kérdezte Deák Gábort.
Dr. Steinberger Saroltáról nagyon kevés a fellelhető irodalom. A Magyar Életrajzi Lexikon szócikke alapján a következőket ismerhetjük az első magyar orvosnőről.
A nagypapa meséiből, nagymama dalaiból, a máme nyakláncának történetéből, az egyre ritkábban felbukkanó távoli ismerősök, barátok híréből, leveleiből már gyermekkorukban megtudhattunk sokat.
Folytatjuk sorozatunkat a Mazsike elnökségének tagjairól. Hoffman Iván kérdezte Olti Ferencet, hogy mi a véleménye a magyar zsidó oktatásról, és hogy mikor szervez egy látogatást a Lauder Iskolába.
A Frankel-körzetről köztudott, hogy családias hangulatú, liberális szellemű, fiatalos körzet. Ez nem volt mindig így, az évek során alakult ki, Tordai Péter elnök, és Verő Tamás rabbi közös munkájaként.
A Magyar Zsidó Nagyjaink rovatban ezuttal egy nagymúltra visszatekintő cégről írunk. A cég az ötven éves kommunista rendszer alatti „szünetet” leszámítva -, mindig zsidó magántulajdonban volt.
1930 őszén Holitscher Pál fia is bekapcsolódott a cég munkájába, előbb mint mérnök szakember, 1935-től pedig mint tulajdonos. Holtischer Géza Svájcban a zürichi egyetemen szerzi meg mérnök diplomáját 1929-ben.
A Hegedűs Gyula utcai zsinagóga az egyik legjelentősebb templom Budapesten. Zoltai Gusztávval beszélgettünk, aki négy éve elnöki pozíciót tölt be a körzetben.
Hoffman Iván egy nagy múltra visszatekintő céget vezet (lsd. Magyar Zsidó Nagyjaink című írásunkat), emellett önkormányzati képviselő a harmadik kerületben. Évek óta a Mazsike elnökségének tagja.
Szőke András taliándörögdi lakosként a fejébe vette, hogy nem hagyja veszni a falvak még meglévő értékeit, évek óta végez helytörténeti kutatásokat, tavaly pedig rendbe hozta a dörögdi zsidó temetőt.
Újrakezdések, zsidósors Somogy megyében a XVIII. századtól napjainkig, címmel jelentette meg a tizenkét tanulmányból álló kötetét a Bét Olám Alapítvány és a Somogy Megyei Levéltár.
Dr. Dömény Lajos, ha megélhette volna, bizonyára örömmel töltötte volna el a szívét a sok-sok sportoló, játszó, táncoló ember, tipegő gyerektől a szenior teniszezőig.
A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga közel 50 év után ismét kinyitotta kapuit. Igaz, vallási funkciókat egyelőre nem tölt be. Dávid Ferenc művészettörténész mesélt az épületről.
Tisztújítás a Mazsikében A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2008, január 20-án tartotta meg tisztújító közgyűlését. A jelenlévők mintegy 62 százaléka Kirschner Pétert választotta meg a Mazsike elnökének.
[2008-03-16] „Ez is klezmer, az is klezmer...”
[2008-03-16] Az 1848-as szabadságharc és a zsidók
[2008-03-20] Frankofón zenei est
[2008-03-21] Klezmer és Kulinária
[2008-04-05] CARRAMBA – Latin Party és koktél bár
